Németország- Spanyolország 0:1
Gólszerző: Puyol (73’)
Gratulálunk a spanyol válogatottnak, esélyt sem adva nekünk megérdemelten fogják játszani a világbajnokság döntőjét a hollandokkal. Innentől kezdve kéretik a spanyoloknak szurkolni, mert szerintem tényleg a világbajnoktól kaptunk ki.
Kicsit olyan sokkhatás ért szerda este , mintha konnektorba hugyoztam volna, de az „Üssük ki háromszázzal!” – szakszavakra félkómában felemeltem a jobb kezem és tiltakoztam az újraélesztés ellen. Nincs miért kötelet és gerendát keresni a pajtában, nem kell a besötétített nappali sarkában kuporogni vagy jó osztrák módra a pincébe költözni örökre a haverok cikizése elől, emelt fővel el kell viselni a vereséget. Nem szükséges visszavenni az arcunkból, jó csapatunk van csak volt szerda este egy jobb. Ami engem kiábrándított -az mtv szar kommentátorai mellett – az a hogyan volt. Minden német, focirajongó vagy kedvelő ismerősöm a gyáva , lélektelen játékot rótta fel a csapatnak. Én is csatlakoznék hozzájuk és megkérdezném Herr Löw-öt: Hogy a picsába lehetett ezzel a taktikával pályára küldeni a fiúkat? Persze már érkezik is a válasz Hansi Flick segédedző részéről, hogy könnyű kívülről okoskodni, de próbálja meg valaki a saját játékát játszani az ibériaiak ellen. De mi még csak meg sem próbáltuk, kaptunk volna ki 4:2- re vagy 4:3-ra még az is elviselhetőbb lett volna. Helyette megint valami hasonlót kellett átélnünk mint a 2008-as Eb-döntőben, csak most nem az elején, hanem a vége fele kaptuk meg a kegyelemdöféssel felérő egyetlen gólt. Azt hittem kicsit közelebb kerültünk játékfelfogásban és technikában a spanyolokhoz, de nem , ráadásul megint be voltunk fosva. Persze kurva szar lehet úgy játszani, hogy belülről érzed a veled szemben álló fél azt csinál a labdával amit csak akar és te meg folyamatosan futsz utána, mint amikor lemész a grundra harmadikasként egy bőrrel a honod alatt focizni és a nyolcadikosok meg bevesznek mert éppen kidurrant a lasztijuk, de te nem nagyon fogsz beleérni. A spanyolok már megint (mint ahogy a vb-n eddig tették) a második félidő olyan szakaszában rúgták a mindent eldöntő gól, amely után már nem kellett sokat védekezniük és azt is egy fizikálisan elfáradt kifárasztott válogatott ellen. Ezt a feladatot tökéletesen meg is oldották és becsengettek a mennyország kapuján, ahova előzetesen német nyelvtudással rendelkező jegyszedőket állítottak.
Megint kiderült hogy az öreg fésűsbajszú Del Bosque olyan edző kvalitásokat csillogtat , amelyek megtanuláshoz a mi Joginknak még sokszor ki kell mosnia a pulóverét. (Tudtátok hogy Löw-öt edzői pályája közepén hozzá nem értés miatt elzavarta az Austria Wien elnöke, miután listavezetőként 2:0-ra kikaptak a tökutolsó FC Kärntentől? Halkan, apróbetűsen megkérdezném: igaza volt az elnöknek?)
Na mindegy, kár tovább ekézni a srácokat, fel a fejjel , koncentráljunk az Uruguay elleni holnap bronzmeccsre, ahol Miroslav Kloséból gólkirályt kell csinálnunk. Szegény Miro-t nagyon sajnálom, ő tényleg küzdött, hajtott, akart végre egy világbajnoki döntőt játszani harmadik nekifutására. Megérdemelte volna , ahogy a csapat is , de és ezt nagybetűvel írom: NEM EZZEL A JÁTÉKKAL.
Mindezek ellenére ma kijöttem a pajtából, visszatettem a kötelet a dobozba , Jürgen barátom is feljött a pincéből és már méltósággal viseljük a haverok cikizését.
Büszkék vagyunk rád Nationalelf, továbbra is érted dobog a szívünk és tudjuk, hogy hamarosan egymás vállán sírva törölgetjük az örömkönnyeinket !
ui : Jövő héten indulok Oberhausenbe, merényletet tervezek a retkes polip ellen, lehet csatlakozni !
